Bükk-hegységi természetjárók :::::: Powered by: www.webtar.hu ::::::

<!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Transitional//EN" "http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-transitional.dtd"> <style type="text/css"> A:link {text-decoration: none; color: #000000} A:visited {text-decoration: none; color: #000000} A:hover {text-decoration: none; color:#000000} </style> <link rel="stylesheet" type="text/css" href="css/naptar.css" />  <script language="javascript" type="text/javascript" > function szovegbolszam(mibol){ var szoveg = mibol; var hossz = szoveg.length; var eleje = szoveg.substring(0,hossz-2); //alert(eleje) return Number(eleje); } function megjelenit(mit) { document.getElementById('1a').style.display='none'; document.getElementById('2a').style.display='none'; document.getElementById('3a').style.display='none'; document.getElementById('4a').style.display='none'; document.getElementById('5a').style.display='none'; document.getElementById('6a').style.display='none'; document.getElementById('7a').style.display='none'; document.getElementById('8a').style.display='none'; document.getElementById('9a').style.display='none'; document.getElementById('10a').style.display='none'; document.getElementById('11a').style.display='none'; document.getElementById('12a').style.display='none'; document.getElementById(mit).style.display=''; magas = szovegbolszam(document.getElementById(mit).style.height); // alert(magas+1000); var nyujtas = magas+120; document.getElementById('torzs').style.height =nyujtas+'px'; //alert(nyujtas); // alert(document.getElementById('torzs').style.height); var lable = magas+350; var lable2 =lable+200 document.getElementById('lab').style.top =lable+'px'; document.getElementById('lab2').style.top =lable2+'px'; } var ora = 0 function csere(){ if (ora==0) {document.getElementById('ablak2').src='galeria2/folap.html'; ora=1; return; } else {document.getElementById('ablak2').src='galeria/galeria.html'; ora=0; return; } } </script> <link rel="stylesheet" type="text/css" href="css/alap.css" />  <body onLoad="show_clock()"> <div id="container"> <div style=" width:1024px;height:150px;background-image:url('kepek/fejlec/bukk_fejlec.jpg')"> <div> <div id="torzs" name="torzs" style=" border-top-left-radius:0px; border-top-right-radius:0px;width:1024px;background-color:#999966; height:920px; position:absolute;top:170px;background-image:url('kepek/hatter/gomba.png')" >   <div id="topmenu" style="width:1024px;position:absolute ; z-index:1 ;top:0;background:transparent"> <link rel="stylesheet" type="text/css" href="css/topmenu.css" />  <body> <div id="menu"> <ul> <li><a href="#" onclick="megjelenit('1a')"><b>Bükk-hegység</b></a> </li> <li><a href="#" onclick="megjelenit('2a');csere()"><b>Képgaléria</b></a></li> <li><a href="#" onclick="megjelenit('3a')"><b>Panoráma képek</b></a> <ul> <li><a href="kepek/panorama/pan01.jpg"target="new">Bükk Panoráma 1</a></li> <li><a href="kepek/panorama/pan02.jpg"target="new">Bükk Panoráma 2</a></li> <li><a href="kepek/panorama/pan03.jpg"target="new">Bükk Panoráma 3</a></li> <li><a href="kepek/panorama/pan04.jpg"target="new">Bükk Panoráma 4</a></li>  </ul> </li> <li><a href="#" onclick="megjelenit('4a')"><b>Krándulás</b></a></li> <li><a href="#"onclick="megjelenit('5a')"><b>A Bükk térképe</b></a> <ul> <li><a onclick="megjelenit('4a')" href="kepek/terkep/terkep1.jpg">Térkép 1</a></li> <li><a onclick="megjelenit('4a')" href="kepek/terkep/terkep2.jpg">Térkép 2</a></li> <li><a onclick="megjelenit('4a')" href="kepek/terkep/terkep3.jpg">Térkép 3</a></li> <li><a onclick="megjelenit('5a')" href="#download">Letöltés</a></li> </ul> </li> <li><a href="#" onclick="megjelenit('6a')"><b>Túraleírások</b></a> <ul> <li><a onclick="megjelenit('6a')" href="turaleiras.html#1ff"target="ablak">Téli túra</a></li> <li><a onclick="megjelenit('6a')" href="turaleiras.html#oszi"target="ablak">Õszi barlangtúra</a></li> </ul> </li> <li><a href="#" onclick="megjelenit('9a')"><b>Várak</b></a> <ul> <li><a onclick="megjelenit('9a')" href="#dedes">Dédesi Vár</a></li> <li><a onclick="megjelenit('9a')" href="#verep" >Verepce Vár</a></li> </ul> </li> <li><a href="http://sgforum.hu/forum.php3?azonosito=sct633" target="new"><b>Fórum</b></a></li> </ul> </div> </body> </div> <div id="oldalmenu"style="position:absolute;top:90px;background-color:#663333;background-image:url('kepek/hatter/motivum1.png');left:20px;width:200px;height:740px;padding:0px;">  <br><br> <p align="center"> <script language="javascript" src="liveclock_lite.js"></script> </p> <table align="center" border="0" bordercolor="#ffff00" width="180px" height="50px"cellspacing="8">  <tr> <td background="kepek/hatter/papir_hatter5.jpg" onMouseover="this.style.backgroundImage='url(kepek/hatter/papir_hatter6.jpg)'" onMouseout="this.style.backgroundImage='url(kepek/hatter/papir_hatter5.jpg)'"align="center" style="font-size:12pt"><b><a style="display:block"href="#"onclick="megjelenit('1a')">   A Bükk-hegység   </a></b></td> </tr> <tr> <td id="galeriagomb"background="kepek/hatter/papir_hatter5.jpg" onMouseover="this.style.backgroundImage='url(kepek/hatter/papir_hatter6.jpg)'" onMouseout="this.style.backgroundImage='url(kepek/hatter/papir_hatter5.jpg)'"align="center" style="font-size:12pt"><b><a style="display:block" href="#" onclick="megjelenit('2a');csere()">  Képgaléria   </a></b></td> </tr> <tr> <td background="kepek/hatter/papir_hatter5.jpg" onMouseover="this.style.backgroundImage='url(kepek/hatter/papir_hatter6.jpg)'" onMouseout="this.style.backgroundImage='url(kepek/hatter/papir_hatter5.jpg)'"align="center" style="font-size:12pt"><b><a style="display:block" href="#" onclick="megjelenit('3a')">Panoráma képek</b></td> </tr> <tr> <td background="kepek/hatter/papir_hatter5.jpg" onMouseover="this.style.backgroundImage='url(kepek/hatter/papir_hatter6.jpg)'" onMouseout="this.style.backgroundImage='url(kepek/hatter/papir_hatter5.jpg)'"align="center" style="font-size:12pt"><b><a style="display:block" href="#" onclick="megjelenit('4a')">   Kirándulás   </a></b></td> </tr> <tr> <td background="kepek/hatter/papir_hatter5.jpg" onMouseover="this.style.backgroundImage='url(kepek/hatter/papir_hatter6.jpg)'" onMouseout="this.style.backgroundImage='url(kepek/hatter/papir_hatter5.jpg)'"align="center" style="font-size:12pt"><b><a style="display:block" href="#" onclick="megjelenit('5a')">     Térkép     </a></b></td> </tr> <tr> <td background="kepek/hatter/papir_hatter5.jpg" onMouseover="this.style.backgroundImage='url(kepek/hatter/papir_hatter6.jpg)'" onMouseout="this.style.backgroundImage='url(kepek/hatter/papir_hatter5.jpg)'"align="center" style="font-size:12pt"><b><a style="display:block"href="#" onclick="megjelenit('6a')">Túraleírások</a></b></td> </tr> <tr> <td background="kepek/hatter/papir_hatter5.jpg" onMouseover="this.style.backgroundImage='url(kepek/hatter/papir_hatter6.jpg)'" onMouseout="this.style.backgroundImage='url(kepek/hatter/papir_hatter5.jpg)'"align="center" style="font-size:12pt"><b><a style="display:block"href="#" onclick="megjelenit('7a')">Látnivalók a Bükkben</a></b></td> </tr> <tr> <td background="kepek/hatter/papir_hatter5.jpg" onMouseover="this.style.backgroundImage='url(kepek/hatter/papir_hatter6.jpg)'" onMouseout="this.style.backgroundImage='url(kepek/hatter/papir_hatter5.jpg)'"align="center" style="font-size:12pt"><b><a style="display:block"href="#"onclick="megjelenit('8a')">A Bükk 900-as csúcsai</a></b></td> </tr> <tr> <td background="kepek/hatter/papir_hatter5.jpg" onMouseover="this.style.backgroundImage='url(kepek/hatter/papir_hatter6.jpg)'" onMouseout="this.style.backgroundImage='url(kepek/hatter/papir_hatter5.jpg)'"align="center" style="font-size:12pt"><b><a style="display:block"href="#" onclick="megjelenit('9a')">Várak a Bükkben</a></b></td> </tr> <tr> <td background="kepek/hatter/papir_hatter5.jpg" onMouseover="this.style.backgroundImage='url(kepek/hatter/papir_hatter6.jpg)'" onMouseout="this.style.backgroundImage='url(kepek/hatter/papir_hatter5.jpg)'"align="center" style="font-size:12pt"><b><a style="display:block"href="http://sgforum.hu/forum.php3?azonosito=sct633" target="new" >   Fórum   </a></b></td> </tr> <tr> <td background="kepek/hatter/papir_hatter5.jpg" onMouseover="this.style.backgroundImage='url(kepek/hatter/papir_hatter6.jpg)'" onMouseout="this.style.backgroundImage='url(kepek/hatter/papir_hatter5.jpg)'"align="center" style="font-size:12pt"><b><a style="display:block"href="#" onclick="megjelenit('11a')">  Barátaink  </a></b></td> </tr> <tr> <td background="kepek/hatter/papir_hatter5.jpg" onMouseover="this.style.backgroundImage='url(kepek/hatter/papir_hatter6.jpg)'" onMouseout="this.style.backgroundImage='url(kepek/hatter/papir_hatter5.jpg)'"align="center" style="font-size:12pt"><b><a style="display:block"href="#" onclick="megjelenit('12a')">      Fõoldal      </a></b></td> </tr> </table>  <br><br><br> <div style="box-shadow:none"align="center"> <script type="text/javascript" language="javascript" src="mainnaptar2.js"></script> </div> </div>  <div class="olda_1" name="1a"id="1a"style="position:absolute; display:none; top:90px;right:20px;width:765px;height:2000px;"> <div style="padding:28px;border-radius:0;box-shadow:none"> <p id="1aa"class="cim_1">A Bükk - hegység</p> <br><br> A Bükk hegység a magyar Északi-középhegység része. Az ország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bõvelkedõ karszthegysége. Középsõ területe 1977 óta nemzeti park (Bükki Nemzeti Park). A hegység nevét leggyakoribb fájáról, a bükkrõl (Fagus silvatica) kapta. A Bükk Magyarország legnagyobb összefüggõ erdõterülete, közel 100 000 hektár.<br><br> A Bükk legmagasabb csúcsa az Istállós-kõ (959 m). Ezt követi a Bálvány (956 m) és a Tar-kõ (949 m), de még további kb. 20 csúcs emelkedik 900 méter fölé. A legmagasabb magyar hegyek 100-as listáján a Bükk abszolút többséggel rendelkezik, ugyanis 59 csúcsa szerepel a listán.<br><br> Kialakulása Alapkõzetei a Tethys-óceán észak-afrikai szegélyén keletkeztek a késõ karbon és a középsõ jura korok között, ahol csaknem 160 millió éven keresztül rakódott le az üledék, meszes, agyagos, illetve kisebbrészt dolomit és homokkõ rétegeket létrehozva. A középsõ és a késõ triászban az ekkori vulkánkitörések következtében riolit, andezit és bazalt rétegek rakódtak le, a jura idõszakban pedig gabbró.<br><br> <img src="kepek/elsooldal/bukk1.jpg" width="200"style="border:10px transparent solid;float:right"></img> A Bükk Bélapátfalva közelében Bél-kõ Lillafüred látképe a Szeleta-tetõrõlA jura végén bezárult a Tethys óceán. A késõ jura és az eocén közt redõs, pikkelyes szerkezet alakult ki, amikor az elvékonyodott kontinentális lemezre óceáni kéregdarabok tolódtak rá, az agyag palává vált, majd a paleogén idõszak elején a hegység kiemelkedett és lepusztult. Az eocén elején szárazföldi felszínalakulás, erõs lepusztulás volt jellemzõ, ennek következtében tönkfelszínek alakultak ki (például a Nagy- és Kis-fennsík). A késõ eocén idején ismét elõrenyomult a tenger, üledékeinek nyoma ma is megtalálható. Az oligocén végén, 20-25 millió évvel ezelõtt paleozoikumi eredetû rétegek tolódtak a területre. A miocén elején felerõsödött a vulkáni tevékenység és riolit-riodácit tûzárkõvel borította be a területet. A Bükk déli szegélyén a miocén kori Pannon-tenger üledékei is megtalálhatók.<br><br> <img src="kepek/elsooldal/domborzat.png" width="200"style="border:10px transparent solid;float:left"></img> A miocén végére a Bükk 300-400 métert emelkedett, így számottevõ magasságú, mélyülõ völgyekkel tagolt hegységgé alakult, elkezdõdött a máig tartó karsztosodás és a vízhálózat kialakulása. A pliocén elsõ felében a félsivatagi éghajlat volt jellemzõ, hegylábfelszín-képzõdés kezdõdött, majd a pliocén második felében hûvösebbé és nedvesebbé vált az éghajlat, az emelkedés pedig tovább folytatódott.<br><br> Éghajlat Hazánk egyik legcsapadékosabb területe, amelyre évi átlag 700-800 mm csapadék hullik. Itt dõlt meg Jávorkúton, Magyarország valaha mért legnagyobb csapadék rekordja 2010-ben, ahol 1550 mm-t regisztráltak.[1]<br><br> Kõzetei Déli-Bükk A Déli-Bükk szerkezetét dél felé átbuktatott redõboltozatok és redõteknõk alkotják. Változatos kõzettani felépítés jellemzi, található itt pala, mészkõ, diabáz, gabbró, porfirit, valamint a déli szegélyén eocén tarkaagyagok, márgák, mészkövek, szétszórtan miocén üledék- és tufafoszlányok is. Jellemzõ hogy a Délkeleti-Bükkben a karsztos és nem karsztos területek váltakoznak, míg a Délnyugati-Bükkben már a nem karsztosodó kõzetek vannak többségben jelen (pl: jura kovapala, pala, diabáz és gabbró).<br><br> Északi-Bükk Az Északi-Bükk két részre osztható, nyugaton jellemzõen karbon mészkõlencsés agyagpala és homokkõ összletek építik föl, ehhez perm tarkapala, homokkõ, mészkõ társul. A keleti felét ezzel szemben fõként triász mészkövek, dolomit, porfir, diabáz, tûzköves mészkõ és pala alkotja. Különlegessége, hogy itt is megfigyeltek édesvízi mészkõ képzõdést.<br><br> Bükkhát A Bükkhát a Bükk északi hegylábfelszíne, nagy részét miocén tengeri üledékek (agyag, homok, kavics) alkotják, északi és keleti részén kavicsrétegek és kisebb foltokban riolittufa összletek is megfigyelhetõk. Felszíni megjelenésére az eróziós és deráziós völgyek jellemzõek.<br><br> Upponyi-hegyhát Szintén a Bükk északi hegylábfelszíne volt, leginkább középsõ miocén kavicsrétegek, karbon agyagpalák, homokkövek, mészkövek, kréta idõszaki homokkõ alkotja, valamint a felszínét egy andezit-agglomerátum takaró borítja.<br><br> <img src="kepek/elsooldal/bukk2.jpg" width="200"style="border:10px transparent solid;float:right"></img> Bükk-fennsík Bõvebben: Bükk-fennsík A hegység legérdekesebb része a Bükk-fennsík, egy meredek sziklafalakkal és lejtõkkel körülzárt, majdnem vízszintes terület, a Bükk központi, magas részén helyezkedik el. Hosszúkás alakú, nyugaton a Bél-kõnél kezdõdik, majd keleti-északkeleti irányt felvéve húzódik a Bükkszentkereszt-Hámor képzeletbeli vonalig. A déli határa meglehetõsen egyenes vonalat vesz fel, míg az északi Bánkútnál éri el legészakibb kinyúlását. Hossza 18-20 km, szélessége 5-7 km.<br><br> A fennsík egésze karsztfennsík, uralkodó kõzetei a mészkõ és a dolomit. A Garadna-patak két részre osztja, a magasabb, nagyobb területû Nagy-fennsíkra és a kisebb, alacsonyabb fekvésû Kis-fennsíkra. A fennsík szélén sorakoznak a híres bükki „kövek”: Istállós-kõ, Tar-kõ, Pes-kõ, Bálvány, Bél-kõ. Minden oldalról hirtelen emelkedik ki környezetébõl, de a magas hegycsúcsok miatt a völgyekbõl, az alföldrõl nem lehet rálátni.<br><br><img src="kepek/elsooldal/bukk4.jpg" width="200"style="border:10px transparent solid;float:left"></img> A rajta lévõ víznyelõk gondoskodnak a hegységben és környezetében élõ közel félmillió ember ivóvízkészletérõl. A víznyelõ többféle is lehet: dolina, töbör vagy zsomboly. Ezek a mészkõfennsík kiemelkedése után fokozatosan alakultak ki. A barlang- és hasadékrendszerekbe vezetik el a csapadékvizet. Az elnyelt víz a Bükk bonyolult vízáramlási rendszerén keresztül jut el a hegység szélén lévõ forrásokba, majd onnan a vízvezetékekbe: a tökéletesen tiszta és jóízû víz kezelés (tisztítás) nélkül kerülhet el a fogyasztóhoz.[2] Különösen mellékízmentes az ivóvíz a déli oldalon, mert útja a föld alatt légvonalban 20–30 km, a valóságban pedig ennek többszöröse, így hatalmas méretû szûrõrendszeren keresztül érkezik meg a forrásvíz a felszínre, ahol vízházakban felfogják és továbbítják az ivóvízvezetékbe.<br><br> <img src="kepek/elsooldal/bukk3.jpg" width="200"style="border:10px transparent solid;float:right"></img> Bükki barlangok Az Istállós-kõi-barlangJelenleg 1115 barlang ismert, melyek közül több képzettség nélkül is látogatható: Anna-barlang, István-barlang, Szeleta-barlang, Kecske-lyuk (Miskolc), Istállós-kõi-barlang, Büdös-pest. A híres miskolctapolcai Barlangfürdõt termálvízforrás táplálja. Különleges állatvilága, mikroklímája miatt 52 barlang fokozott védettséget élvez.[3] Több „õsemberbarlang” is található, melyekben jelentõs leletekre bukkantak: Szeleta-barlang, Kecske-lyuk, Suba-lyuk, Istállós-kõi-barlang. Az ország legmélyebb barlangja a 254 méter mély István-lápai-barlang.<br><br> Környezõ települések Északról: Parasznya, Tardona, Dédestapolcsány, Mályinka, Nagyvisnyó<br> Nyugatról:Eger, Felsõtárkány, Szarvaskõ, Mónosbél, Bélapátfalva, Szilvásvárad,<br> A hegységben: Bükkszentkereszt, Répáshuta, Bükkszentlászló, Ómassa, Lillafüred, Bánkút<br> Délrõl: Kisgyõr, Harsány, Bükkaranyos, Mocsolyás, Latorpuszta, Kács, Tibolddaróc, Cserépváralja, Cserépfalu, Bükkzsérc, Noszvaj, Felsõtárkány<br> Keletrõl: Miskolc, Vadna, Sajószentpéter, Sajóbábony,<br><br><br><br><p align="center"><a href="#1aa">Vissza az oldal tetejére!</a></p> </div> </div> <div class="olda_1" name="2a"id="2a"style="position:absolute;display:none; top:90px;right:20px;width:765px;height:800px;"> <iframe id="ablak2" scrolling="no" width="765px"height="800px"src="" frameborder="0" > </iframe> </div> <div class="olda_1" name="3a"id="3a"style="position:absolute;display:none;top:90px;right:20px;width:765px;height:740px;"> <p class="cim_1" id="1cc">Panoráma Képek</p><br><br> <table id="pana" align="center" width="700px"> <tr > <td ><a href="kepek/panorama/pan01.jpg"target="new"><img src="kepek/panorama/k/pan01.jpg"width="700px"height="80px"></img></a></td> </tr> <tr> <td background="red"width="600px" align="center">Bükk Panoráma 1</td> </tr> </table> <br><br> <table id="pana" align="center"width="700px"> <tr> <td><a href="kepek/panorama/pan02.jpg"target="new"><img src="kepek/panorama/k/pan02.jpg"width="700px"height="80px"></img></a></td> </tr> <tr> <td width="600px" align="center">Bükk Panoráma 2</td> </tr> </table> <br><br> <table id="pana" align="center" width="700px"> <tr> <td><a href="kepek/panorama/pan03.jpg"target="new"><img src="kepek/panorama/k/pan03.jpg"width="700px"height="80px"></img></a></td> </tr> <tr> <td width="600px" align="center">Bükk Panoráma 3</td> </tr> </table> <br><br> <table id="pana"align="center" width="700px"> <tr> <td><a href="kepek/panorama/pan04.jpg"target="new"><img src="kepek/panorama/k/pan04.jpg"width="700px"height="80px"></img></a></td> </tr> <tr> <td width="600px" align="center">Bükk Panoráma 4</td> </tr> </table> </div> <div class="olda_1 "name="4a" id="4a"style="position:absolute; display:none; top:90px;right:20px;width:765px;height:1700px;"> <div style="padding:28px;border-radius:0;box-shadow:none"> <p class="cim_1"id="1bb">Kirándulás a Bükkben</p><br><br> A Bükkaljai kõ-túrákon a turisták végre vezetett kirándulásokon is megismerkedhetnek a különleges formájú sziklaalakzatokkal, amelyeket ma kaptárkövekként ismer a nagyközönség. A Bükkalja erdeiben hallgatagon meghúzódó furcsa sziklakúpok és a beléjük vésett fülkék állítólag egy rég letûnt pogány hitvilág emlékét õrzik. A süvegcukor formájú szikladarabok látványosak, misztikusak így méltán lettek a környék legnépszerûbb látnivalói. Egy-két napos természetjáró program Eger közvetlen közelében, alig másfél órára Budapesttõl.<br><br> A turistákban gyakran megfogalmazódik a kérdés, hogy ha ezek a kõbe vésett fülkék (kaptárak) ember alkotta jelenségek, akkor mégis hogyan lehetséges, hogy õseink régen szabályos formákat véstek a sziklákba? A válasz egyszerû: bükk mészkõfennsíkjától délre puha riolittufa vonulat húzódik, ami könnyen formálható. <br><br> Az évszázadok során a szõlõ és bortermeléstõl kezdve a falvak gazdasági épületein át a lakóépületekig mindenre ezt a puha könnyen formálható követ használták és használják a mai napig, de nem hagyományos értelemben vett építõanyagként. A helyiek egyszerûen a lankákba és a domboldalakba vájják az istállókat, a gazdasági tároló helységeket, az Eger környéki borvidék híres borospincéit, sõt a barlanglakásokként ismert lakóépületeket is. A szervezett túrákat lebonyolító Kaptárkõ Természetvédelmi és Kulturális Egyesület munkatársai szerint a kõ tehát egyértelmûen meghatározta az egész vidék kultúráj<br><br> A geográfusoknak nem okozott gondot, hogy a kaptárkövek korát és összetételét meghatározzák, nem így a történészeknek. Számukra a mai napig kihívás, és folyamatos kutatási terület, hogy vajon milyen céllal születhettek ezek a 60 cm magas, 30 cm széles és 25-30 cm mély kaptárlyukak az amúgy 15 méteres sziklatömbökön.<br><br> Egyesek szerint kultikus bálványtartó fülkék voltak, vagy pogány oltárkövek, esetleg államalapítás korabeli sírhelyek, ahol híres kapitányok földi maradványait tárolták, de mások úgy gondolják, hogy egyszerûen méhészkedésre használták õket.<br><br> Évente több ezren keresik fel ezeket a misztikus kaptárköveket a Bükkalján - mondta az [origo]-nak Havasi Norbert az egyesület irodavezetõje. Ezért kezdetnek a leghasznosabb, amit tehettünk, hogy akácmentesítettük a környék több kaptárkõ-csoportját és kitábláztuk a turisták számára. A legfontosabb mégis az lenne, hogy felismertessük a turistákkal a kaptárkövek védelmének szükségességét. Ezek a különleges formájú sziklaalakzatok, ugyanis nemcsak mint egyedi földtani és természeti képzõdmények, hanem mint érdekes kultúrtörténeti emlékek emelkednek ki a Bükkalja értékei közül- mondja Havasi.<br><br> Jelenleg Bogács, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Demjén, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Kács, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Sirok, Szomolya és Tard felé indulnak a kõ-túra csoportok. A tapasztalatok szerint a falvak szolgáltatói szívesen együttmûködnek a szervezõkkel. A turistákat megvendégelik, borral kínálják, végigvezetik a pincesorokon és bemutatják a falu nevezetességeit, ráadásul igényes falusi szálláshelyeket kínálnak.<br><br> Szomolyai kõút túra<br><br> A szomolyai kõút-túra csak egy a sok közül, de sokak szerint a legérdekesebb. A gyalogtúra Eger belvárosából indul és körülbelül 12 kilométeres. A sárga turistajelzést követve a turisták elérik a városhatárt és azegykori a téglagyár homokfalai alól folyatják a túrát. Innen hétvégi telkek és pincék közt kapaszkodnak fel a Merengõre, ahonnan szõlõk között egy régi makadám utat követve érkeznek meg a Pajados kaptárkövekhez és környék árvalányhajas domboldalai alá. A pajadosi köveknél nemcsak kaptárakat, hanem komplett sziklafülkéket is láthatnak.<br><br> A kirándulók itt elhagyják a Szomolyára vezetõ földutat - vagyis a "Via ad Szomolyát" -és letérnek a kaptárkõ-vidék talán egyik leglátványosabb kaptára felé, a Nyerges sziklavonulatához. Ennek a kaptárkõ együttesnek számtalan fülke díszíti a falát, sõt, egy elmosódott sziklavéset is található rajta. Itt muszáj elidõzni. A túra a továbbiakban a szomszédos Mész-hegy felé tart. A hegy déli részén magasodó kaptárköveket is megcsodálják a csoportok, amelynek sziklakúpjába egy helységet, a nép nyelvén "betyárbújót" is faragtak.<br><br> Visszatérve a "Via ad Szomolyára", - amelynek ez a szakasza az évszázadok alatt mélyen belesüllyedt a riolittufába - a turisták ezen a mélyúton ereszkednek le a Király-rétre, ahonnan egy rövid kaptatón érik el a Csobánkai kaptárkõ sziklakúpot. Innen már csak egy könnyû séta vezet Szomolyára. A falu nyugati határában, a Vén-hegy oldalában található a Bükkalja legnagyobb kaptárkõ-csoportja, amelyen egy tanösvény vezet végig. A hatórás kirándulás itt Szomolyán, borkóstolással falulátogatással ér véget. <br><br> Programok a Szomolyán: Borkóstolás, fazekasház, cseresznyefesztivál<br><br> Szomolyát méltán tette híressé az itt kinemesített "szomolyai cseresznye", melynek tiszteletére minden évben, június második hétvégéjén cseresznyefesztivált rendeznek. A kõbányászat és kõfaragás elterjedése ezen a vidéken a természet adta lehetõségek ésszerû kihasználásának eredményei. A falu számtalan pincelakásainak egyikében kialakított tájház például a kirándulók szerint egyedülálló látványosság. <br><br> Noszvaj is bõven megér egy hétvégét<br><br> A bükkaljai falvak közül sokak szerint ez az egyik legtakarosabb és legbarátságosabb kistelepülés, Noszvaj, amit kaptárkõ túráktól függetlenül is sokan felkeresnek. A statisztikák szerint, az ország egyik legtisztább levegõjû települése, ahol sok a fiatal család és a felújított parasztház. De laknak itt mûvészek, alkotók, gondolkodók, akik híres a farkaskõi dombházaknál, barlanglakásokban hozták létre alkotóközösségüket, mûhelyeiket, és zenetermeiket. A tájépítészet és a szobrászat mellett a zene, a festészet és az iparmûvészet változatos mûfajai (nemezelés, üvegmûvesség, kerámia), valamint a helyi hagyományos kézmûves mesterségek (kõkultúra, mogyoróvesszõ-fonás) közötti átjárások fiatal mûvészek bevallása szerint, sokszínûen gazdagítják az alkotótelep munkáját. A barlanglakások és az egész alkotótelep elõzetes egyeztetéssel a turisták számára is látogatható.<br><br> Aki felkeresné még Noszvajon a bájos fakazettás mennyezetû késõ barokk (copf) stílusban épült De la Motte kastélyt vagy a Kánya patak forrásvidékét az a Kurta Apartmanházban (Kossuth u. 82) vagy a Boróka Vendégházban (Rákóczi út 8.) egy éjszakára igazi falusi vendéglátásban részesülhet <br><br><br><br> <p align="center"><a href="#1bb">Vissza az oldal tetejére!</a></p> </div> </div> <div class="olda_1" name="5a"id="5a"style="position:absolute; display:none; top:90px;right:20px;width:765px;height:2200px;"> <p id="1cc"class="cim_1">Bükk-hegység térképe </p><br><br> <p align="center"><img src="kepek/terkep/terkep1.jpg" border="5" bordercolor="red" width="700px"></img><br><br> <p align="center"><img src="kepek/terkep/terkep2.jpg" border="5" width="700px"></img><br><br> <p align="center"><img src="kepek/terkep/terkep3.jpg" border="5" width="700px"></img> <br><br><br id="download"> <table align="center" cellspacing="0" bordercolor="#0066FF"border="1"width="700px"height="120px"> <tr align="center"> <td width="100px" align="center"><img width="60px" src="kepek/terkep/ikon1.jpg"></img></td> <td width="500px"><b>Bükk Hegység Északi rész</b></td> <td width="100px"><a href="http://downloadmap.atwebpages.com/" target="new window">letöltés</a></td> </tr> <tr align="center"> <td align="center"><img width="60px" src="kepek/terkep/ikon2.jpg"></img></td> <td><b>Bükk Hegység Déli rész</b></td> <td><a href="http://downloadmap.atwebpages.com/" target="new window">letöltés</a></td> </tr> <tr align="center"> <td align="center"><img width="60px" src="kepek/terkep/ikon3.jpg"></img></td> <td><b>Bükk Fennsík</b></td> <td><a href="http://downloadmap.atwebpages.com/" target="new window">letöltés</a></td> </tr> </table> </p> </div> <div name="6a"id="6a"style="position:absolute; display:none; top:90px;right:20px;width:765px;height:800px;"> <iframe name="ablak" id="ablak"scrolling="yes" width="765px"height="800px"src="turaleiras.html" frameborder="0" > </iframe> </div> <div class="olda_1 " name="7a"id="7a"style="position:absolute; display:none; top:90px;right:20px;width:765px;height:800px;"> <div style="box-shadow:none;padding:28px"><p class="cim_1">Látnivalók a Bükk-hegység területén</p><br><br> <ul> <li>Látnivalók Lillafüred és ott felsorolt nevezetességei</li> <li>Szalajka-völgy erdei múzeummal, pisztrángteleppel</li> <li>Bánkút sípályákkal, turistaszállóval</li> <li>Nagy-mezõ</li> <li>Szeleta-barlang</li> <li>Õskohó</li> <li>Bél-kõ</li> <li>Bélapátfalvai ciszterci apátsági templom és monostor rom</li> <li>Tar-kõ, 949 m magas szirt, ahonnan az Alföld felé nyílik kilátás</li> <li>Kecske-lyuk, forrásbarlang</li> <li>Szentléleki kolostorrom</li> <li>Dédesi várrom</li> <li>Sebes-vízi szurdokvölgy</li> <li>Lillafüredi Állami Erdei Vasút</li> <li>Felsõtárkányi Állami Erdei Vasút</li> <li>Szilvásváradi Erdei Vasút</li> </ul> <br><br> Turistaházak, vendéglátóhelyek A Bükk-hegység területén több helyen található étkezési és szálláslehetõséggel:<br> <ul> <li>Lillafüredi Palotaszálló</li> <li>Sebesvízi Panzió</li> <li>Bánkúti Sícentrum</li> <li>Szentléleki üdülõtelep</li> <li>Fehérkõlápai turistaház</li> <li>Jávorkúti étterem</li> <li>Szalajka-völgyi panziók</li> </ul> </div> </div> <div class="olda_1" name="8a"id="8a"style="position:absolute; display:none; top:90px;right:20px;width:765px;height:1500px;"> <div style="padding:28px;border-radius:0;box-shadow:none"> <dl > <dt style="font-weight:bold">Bálvány</dt> <dd>(956 méter)<br><br> A Bálvány a Bükk harmadik legmagasabb hegycsúcsa, amely 956 méter tengerszint feletti magasságával csak 2 méterrel marad el az Istállós-kõtõl. Magyarországon a 7. legmagasabb a hegycsúcsok magasság szerinti sorrendjében.<br> Fekvése A hegység és a Bükk-fennsík keleti oldalán található, közigazgatásilag Bánkúthoz tartozik, a környéken számos sípálya található. A vidéket számtalan turistaút szeli át, köztük az Országos Kéktúra is, amelyeken a hegy tetejére is könnyen fel lehet jutni.<br> A szomszédos Felsõ-Borovnyák csúcson (935 m) egy NATO-lokátor található, amely uralja az egész tájat, gyakorlatilag a fennsík egész pontjáról belátható.<br> </dd><br> <dt style="font-weight:bold">Felsõ-Borovnyák</dt> <dd>(935 méter)</dd><br> <dt style="font-weight:bold">Kõrös-bérc</dt> <dd>(956 méter)</dd><br> <dt style="font-weight:bold">Pipis-hely</dt> <dd>(932 méter)</dd><br> <dt style="font-weight:bold">Nagy-István-erõse </dt> <dd>(938 méter)</dd><br> <dt style="font-weight:bold">Fodor-hegy</dt> <dd>(931 méter)</dd><br> <dt style="font-weight:bold">Huta-bérc </dt> <dd>(918 méter)</dd><br> <dt style="font-weight:bold">Mély-sár-bérc</dt> <dd>(925 méter)</dd><br> <dt style="font-weight:bold">Fekete-sár-bérc </dt> <dd>(919 méter)</dd><br> <dt style="font-weight:bold">Nagy-Kõhát </dt> <dd>(946 méter)</dd><br> <dt style="font-weight:bold">Kis-Kõhát</dt> <dd>(939 méter)</dd><br> <dt style="font-weight:bold">Három-kõ</dt> <dd>(906 méter)</dd><br> <dt style="font-weight:bold">Büszkés-hegy</dt> <dd>(962 méter)</dd><br> <dt style="font-weight:bold">Tar-kõ</dt> <dd>(950 méter)<br><br> A Tar-kõ a Bükk hegység hatodik legmagasabb hegycsúcsa, 949 méteres tengerszint feletti magasságával. <br>Ezzel a magasságával Magyarország 11. legmagasabb csúcsának számít.<br> A Bükk-fennsík déli oldalán helyezkedik el, annak gyakorlatilag határa. A környezetébõl nemigen emelkedik ki, mivel a környéken is sok 900 méternél magasabb hegy található, valamint a fennsík eleve magas térszíne miatt sem tûnik fel magassága.<br> A tetejérõl remek panoráma nyílik, fõleg déli irányba, az Alföld felé.<br> Oldalában nyílik a Tar-kõi-kõfülke, amely õslénytani jelentõsége alapján 1982 óta fokozottan védett természeti érték. </dd><br> <dt style="font-weight:bold">Virágos-sár-hegy</dt> <dd >(950 méter)</dd><br> <dt style="font-weight:bold">Nagy-Kopasz</dt> <dd>(903 méter)</dd><br> <dt style="font-weight:bold">Istallós-kõ</dt> <dd>(959 méter)<br><br> Az Istállós-kõ a Bükk hegység legmagasabb pontja, Magyarország 5. legmagasabb hegycsúcsa. A Mátrában fekvõ csúcsok után a legmagasabb.<br> A Bükk-fennsík délnyugati peremén helyezkedik el. Szilvásváradról könnyen megközelíthetõ pár száz méteres, korláttal kiegészített út vezet fel az oldalában lévõ Istállós-kõi-barlangig. </dd><br> <dt style="font-weight:bold">Ispán-hegy</dt> <dd>(912 méter)</dd><br> <dt style="font-weight:bold">Vörös-sár-hegy</dt> <dd>(950 méter)</dd><br> <dt style="font-weight:bold">Kukucsó-hegy</dt> <dd>(941 méter)</dd> </dl> </div> </div> <div class="olda_1 " name="9a"id="9a"style="position:absolute; display:none; top:90px;right:20px;width:765px;height:3800px;"> <div style="padding:28px;border-radius:0;box-shadow:none"> <p id="1ee"class="cim_1">Várak A Bükk-hegységben</p> <br><br> <p class="cim_2" id="dedes">Dédesi vár</p><br><br> Elhelyezkedés és megközelítés <br><br> A dédesi vár Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati részén, Nagyvisnyó és Dédestapolcsány közelében található a Bükk hegység északi részén, a Bükki Nemzeti Parkon belül. A romvárat 2009 decemberéig az Eger–Putnok-vasútvonal segítségével lehetett elérni. Gépkocsival a Dédestapolcsányról Nagyvisnyó felé vezetõ mûútról, a Szalacsi-sziklával szemben induló földúton közelíthetõ meg, mely a várerdõn keresztül lankásan halad fel a Várhegy és Kisvár közötti területre. <br><br>A legrövidebb, de meredekebb út a Nagyvisnyó elõtt 1,5 km-rel déli irányban elágazó erdészeti mûút, melyrõl a várral egyirányban, a csemetéskertnél ágazik el egy erdei földút, mely felvisz a nyeregbe. Itt a sárga, majd a kék L (vár) jelzésû túraúton lehet gyalogosan megközelíteni a várrom területét. A várhegy 597 méter magas, mészkõ alapanyagú.<br><br> Történeti áttekintés<br><br> Dédes vára a 13. században épült IV. Béla királysága idején, közvetlenül a tatárok kivonulása után. Építõje Ákos nembeli Ernye bán, a király hûséges híve volt. 1247-ben Gergely fia Markus és Miklós, Zadur fia Jakab és Damiano segítséget kérnek a Miskócoktól, és eladják Dédeskõ egy részét. A vár további említése 1254-bõl való.<img src="kepek/varak/var1.jpg" width="200"style="border:10px transparent solid;float:right"></img> Ernye fia István, a késõbbi nádor — aki III. Endre halála után a szabad királyválasztás híve volt — nem tartozott Károly Róbert párthívei közé. Fiai az 1317-es debreceni csatában vereséget szenvedtek a király híveitõl és Dédes várába menekültek. A várat a király hadvezére, Debreceni Dózsa megostromolt és elfoglalt, a hûtlenkedõket fej- és jószágvesztésre ítélték. 1325-ben I. Károly a várat újraépítette és várnagyot helyezett bele. 1431-ben Borbála királyné Rozgonyi Istvánnak zálogosította el. 1439-ben Albert király visszavette és a Palóczyaknak adta. <img src="kepek/varak/var2.jpg" width="200"style="border:10px transparent solid;float:left"></img>A Palóczy család egészen 1526-ig birtokolta a várat, mígnem a család utolsó férfitagja, Palóczy Antal a mohácsi csatában elesett. Ezt követõen a Dobó és Perényi család vitázott a vár tulajdonlásán, amely 1526 után János királyhoz került. Az uralkodó 1537-ben adományozta Perényi Péternek a várat és birtokait. A dédesi vár fennhatósága alá tartozott Dédes és Sajószentpéter mezõváros, valamint Tardona, Nagyvisnyó, Tapolcsány, Mályinka, Szilvásvárad és Rátótföldje.<br><br> Perényi Péter fia, Perényi Gábor utód nélkül halt meg, így a vár Erdõhegyi Boldizsár birtoka lett. A várat 1567. április 1-jén kezdték el ostromolni a törökök Hasszán temesvári pasa vezetésével. <img src="kepek/varak/var3.jpg" width="200"style="border:10px transparent solid;float:right"></img>A várat kezdetben Kávásy László, majd ennek halála után Bárius (Bory) István várnagy védte. Noha 15 napig bámulatos ellenállással harcoltak a várvédõk az óriási túlerõvel szemben, a fogyatkozó készletek mellett egyetlen esély maradt: a menekülés. A vár parancsnoka a megmaradt puskaport a vártorony alá hordatta össze, majd a védõk egy rejtett alagúton elhagyták az erõdöt. A kanóc tüze akkor ért a puskaporhoz, amikor a törökök diadalittasan berontottak a várba. Az építményt több száz török katona sírjává vált. Hasszán pasa bosszúból a vár megmaradt részét is leromboltatta, és innentõl kezdve egészen napjainkig a dédesi vár romvárként van nyilvántartva. A vár egy bástyájának sarokfalai még láthatók, illetve az egykori erõd helyén több helyen várfalmaradványok tûnnek elõ a bokrok közül. Ezek állapota igencsak leromlott. <br><br><br> <p class="cim_2"id="verep">Várak a Bükk hegység északi oldalán: Verepce- és Dédes várai</p> <br><br> A Bükk hegység északi oldalának legjellegzetesebb hegyei Dédesvár, valamint a tõle délre elhelyezkedõ (Dédesi) Kisvár. Ez utóbbi hegyen csak a legutóbbi évek kutatásai igazolták a vár létét. Mindkettõt közrefogja azonban egy sokkal korábbi, késõ-bronzkori sáncvár, a Verepce-vár hatalmas sáncrendszere és teraszai. <img src="kepek/varak/var4.jpg" width="200"style="border:10px transparent solid;float:right"></img> E hármas váregyüttes kutatása a jelek szerint még hosszú ideig fog feladatot és talán meglepetéseket is okozni a jövõ kutatói számára. A Bükk hegységet járó nemzedékek valószínûleg közös gyerekkori álma volt Dédes várának felkeresése, amely Miskolc felõl manapság sem kön - nyû feladat. Mások a vártól nyugatra elhelyezkedõ Bán-patak völgyében lévõ ifjúsági táborokban töltött nyári vakációk idõszaka alatt szerezhettek maradandó élményt Dédesrõl és környékérõl.<br><br> A Bükk talán legismertebb helye, Bánkút és a tõle nyugatra lévõ 959 m magas Bálvány-hegy tömbjétõl észak felé meredeken ereszkedünk le, hogy néhány kilométer megtétele után a Verepce-lápánál az országos kék túra itt húzódó útvonalát elhagyva észak felé egy alacsonyabb, de mindkét oldalán egyaránt meredek és széles hegygerincen érjük el Verepce-vár, <img src="kepek/varak/var5.jpg" width="200"style="border:10px transparent solid;float:left"></img> Kisvár és Dédesvár ormait és szikláit. Az észak-déli irányú gerincen elhelyezkedõ õskori Verepce-vár kezdetét annak déli végében a Verepcebérc elõtt húzódó markáns kettõs árok és sánc jelzi. Az itt lévõ, „kõhajigálónak” is nevezett sánc tetején az innen 20 km-re, a Bán-völgyébõl származó, 4–15 cm átmérõjû folyami kavicsokat találunk, talán azt jelezve ezzel, hogy a délrõl várt támadás elmaradt. A Verepce-bércen 2003-ban vasbucák kerültek elõ, ugyanitt 2004-ben egy csomóban 5 db nyéllyukas vasbaltát találtak. Továbbmenve észak felé egy hos - szan elnyúló, lapos hegyhát, a Vásárhely-parlag következik, amelynek területérõl vulkáni kõanyagból kiképzett õrlõkõ darabok ismertek. <br><br> Az õskori vár szélét, egyúttal védelmi vonalát egy összefüggõ, de néhol csak nehezen követhetõ sánc számos, egymás alatt elhelyezkedõ kisebb-nagyobb, mesterségesen kiképzett ún. „lakóterasz” figyelhetõ <img src="kepek/varak/var6.jpg" width="200"style="border:10px transparent solid;float:right"></img> meg. A Dédesvár hegyét is körülölelõ erõdítményt az északnyugati részén is egy kettõs sánc erõsíti. Az erõdített terület hossza több mint 2000 m, váltakozó szélessége a Vásárhely-parlag vonalában a legnagyobb, kb. 860 m. Teljes területe kb. 123 ha.<br><br> A Verepce-vár korát a felszínen sok késõ bronzkori kerámiadarab jelzi, amelyek a pilinyi, valamint az ezt követõ kyjatice-i kultúrából származnak. Az erõdítményt valószínûleg ez utóbbi kultúra korában létesítették, de a leletek kora-vaskori és kelta-kori használatára is utalnak. A váron kívül északra elhelyezkedõ Várerdõ területén több õskori, mészkõbõl és andezitbõl rakott, bolygatott, illetve részben mészégetéshez felhasznált temetkezési halom ismert.<br><br> Az Árpád-korban Dédes területe eredetileg a borsodi várhoz tartozott, ahol a vár õstulokra vagy bölényre vadászó várjobbágyai éltek. A terület egy Dedus nevû várjobbágytól, az 1221-ben és 1230- ban említett Dedus õsétõl kaphatta nevét. A várjobbágyok valószínûleg várépítési kötelezettséggel kaphatták adományként a királytól Dédes birtokát a tatárjárás után, mivel csak így <img src="kepek/varak/var7.jpg" width="200"style="border:10px transparent solid;float:left"></img> érthetõ meg az 1247. évi jogügyletük. Az ekkor kelt oklevél szerint a várjobbágyok a tatárok betörésekor (1241) nekik nyújtott védelemért hálából a Miskolc nembeli Phyle (File) zágrábi prépostnak és testvéreinek: Tamás ispánnak, Péternek és Imrének 12 ezüstmárkáért eladták a Dedus hegy egyharmadát „hogy a sziklán erõsséget emeljenek,” s – mivelhogy szegények – egy másik hegyet is, amely elõtte fekszik a falu irányába. A vár felépítésére 1247 és 1254 között kerülhetett sor, mivel 1254-ben IV. Béla király egyik oklevelében arra a korábbi cserére utal, amikor hívének, Ákos nembeli Erdew fia Ernye borsodi ispánnak adta Malyn (ma Mályinka) birtokát, mivel e birtokot, mint Dédeskõ várához „igen hasznos és szükséges földet” a koronának tett hûséges szolgálataiért adományozta Ernyének.<br><br> Nem ismert, hogy mikor és milyen körülmények között került Ákos nembeli Ernye bán birtokába Dédes, de az adatok – és az ismert elõzmények alapján – nem zárható ki, hogy a Miskolc nembeliek sem tettek eleget várépítési kötelezettségüknek, ezért IV. Béla tõlük elvéve Dédest feltehetõen Ernyének adományozhatta (melyhez utóbb az említett cserével még Mályinka is járult), aki végül is a várat felépítette.<br><br> A Miskolc nembeliek bizonyára nem törõdtek bele birtokuk elvételébe, és tiltakozásuk jeleként értékelhetõ az a két hamisított oklevél is 1268-ból, <img src="kepek/varak/var8.jpg" width="200"style="border:10px transparent solid;float:right"></img> illetve 1271-bõl, amely arról szólt, hogy Dédest István ifjabb király Miskolc nembeli Panith bánnak adta tartozékaival együtt. A valóságban a várbirtok az Ákos nembelieké maradt a továbbiakban is. Ákos nembeli István fiai 1316-ban Csák Máté oldalára álltak, ezért a király 1319-20-ban Dédest megostromoltatta és elfoglalta. Ettõl kezdve királyi birtok, és kezdetben a Drugeth család tisztségi (honor) birtoka volt, királyi várnagyai 1322-tõl ismertek. 1325-ben a király a várat átépíttette s erre a környékbeli borsodi és gömöri birtokosok jobbágyait szekérfuvarra is kötelezte. A történeti adatok és a helyszínek egybevetése alapján nagyon valószínûnek tûnik, hogy 1325-ig a Dédeskõnek nevezett vár a mai (jelenleg Mályinkához tartozó) Kisvár 594 m magas csúcsán állhatott. <br><br>Láthattuk, hogy az 1247. évi adásvételkor a falutól távolabbi hegy, vagyis a mai Kisvár hegye volt várépítésre kijelölve, de eladásra került a faluhoz közelebbi másik hegy is. Bár korábban mások is megfigyelhették a Kisvár szikláján, a sziklák között és a sziklakúp aljában heverõ habarcsdarabokat és habarcsos köveket, csak 2008 februárjában sikerült elõször azonosítani az itt épült falazott kõvár csekély, mindössze kb. 0,5 m2 felületû alaktalan falazatát a csúcs keleti oldalában két helyen, a csúcstól kb. 2 méterrel lejjebb. (Sajnos a pusztulás mértékét jelzi, hogy a 2009. márciusi újabb azonosításkor már csak egyetlen falrészlet volt felismerhetõ.)<br><br> A területen sok õskori és kora-középkori cserép- (kerámia) darabot lehet találni és egy nem azonosítható kovácsolt vastárgy is elõkerült. A Kisvár csúcsa ma egy nyolcas alakú, két elkülönülõ, laposabb részbõl áll. Hossza kb. 20 m, szélessége kb. 2–3 m lehet. Széle a keleti oldalt kivéve mindenütt meredek, szinte függõleges sziklaletörés. A Kisvár csúcsát ma a nyugati oldaláról szokás megmászni, de a várhoz az eredeti feljárat minden <img src="kepek/varak/var9.jpg" width="200"style="border:10px transparent solid;float:left"></img> bizonnyal a keleti oldalon lehetett, ahol most is sziklamászás nélkül fel lehet jutni a csúcsra. Ezen az oldalon található az egyetlen megmaradt falazott falszakasz is, de ugyanezen az oldalon lejjebb, a hosszan elnyúló kettõs sziklaletörés között egy mesterséges terasz is megfigyelhetõ, noha ennek akár õskori eredete sem zárható ki. A nyugati feljárat aljában lévõ, nagyobb mennyiségû habarcskoncentráció talán egy ide lezuhant faldarab maradványa lehetett, ami egyben azt is jelenti, hogy a várnak a sziklacsúcs alakját követve, a keleti mellett egy vele párhuzamos nyugati fala is valószínûsíthetõ. Amint látható, van történeti adatunk a vár 1325. évi átépítésére is, de megítélésem szerint erre már nem a mai Kisvár csúcsán, hanem az 597 m magas Dédesvár hegyén került sor, ahol a ma közismert várromok találhatók.<br><br> A késõbbiekben már csak Dédesnek nevezett vár (ami feltehetõen az átépítéssel is összefügghet) a 14. század második felétõl – közös várnagyai révén – a diósgyõri királyi uradalomhoz tartozott. Diósgyõrrel együtt 1427-tõl zálogban Borbála királynéé, aki 1431-ben Diósgyõr és Cserép várakkal együtt Dédest is zálogba adta Rozgonyi Istvánnak. Albert király 1438-ban a várat a Pálócziaknak juttatta örök adományul. A családon belül László kapta meg, aki 1445 elõtt átadta unokatestvérének, Simonnak id. Perényi János váltságdíja fejében. Pálóczi Antal, a család utolsó férfitagja Mohácsnál esett el.<br><br> 1527-ben I. Ferdinánd király, 1537-ben pedig János király ad Perényi Péternek adománylevelet a várra és tartozékaira, amelyet akkor a Pálóczi rokonság révén Perényi már ténylegesen is birtokolt. 1541-ben az akkor éppen I. Ferdinánd király oldalán álló Perényi itt, a várban tartja fogva a János királypárti Dobó Ferencet, aki a késõbbi egri hõs, Dobó István testvére volt. A jogszerûtlen fogva tartásra a hûtlenségen túlmenõen éppen a várbirtok miatt a két család közötti vita is alapot adott. Perényi Péter halála (1548) után fiáé, Perényi Gáboré a vár. 1567. április elején Hasszán temesvári bég vezetésével komoly török támadás éri a vidéket, így Dédes várát is, amelynek ostromleírását Istvánffy Miklós kortárs történetíró õrizte meg számunkra. Istvánffy szerint eredetileg Perényi csapatainak fõvezére, Kávássy László védte a várat, de õ az ostrom kezdetén <img src="kepek/varak/var10.jpg" width="200"style="border:10px transparent solid;float:right"></img> súlyos betegség miatt meghalt, és a megmaradt védõk a vitézségérõl ismert környékbeli birtokost, Bárius Istvánt választották meg vezérüknek. A védõk tizenöt napon keresztül hõsiesen védekeztek, de nem tudták tovább megtartani a várat.<br><br> Bárius a vár közepén lévõ torony alá hordatta az ös - szes puskaport, és egy hosszú kanócot vezetett oda, hogy legyen idõ katonáinak az elvonulásra. Éjjel mindnyájan elhagyták a várat, amely másnap a nagy örömmel bevonuló törökökre robbant. A robbanásban több mint 400 török veszett oda, amiért Hasszán a vár megmaradt részeit is leromboltatta. Dédest ettõl kezdve már nem használták, és nem építették újjá. Perényi nem sokkal késõbb felelõsségre vonta Báriust a vár átadásáért és elpusztításáért, de a bírák elfogadták Bárius azon védekezését, hogy kényszerhelyzetben lett a vár parancsnoka és annak megtartására sem esküdött fel, ezért felmentették. Nem sokkal késõbb, 1567. június 7-én maga Perényi Gábor is meghalt örökös nélkül, és a király a várbirtokot Erdõhegyi Boldizsárnak adományozta, amely késõbb az Orlay, majd a rokon Serényi családé lett.<br><br> Dédes várának kialakításáról ásatások hiányában nem sokat tudunk. A megfigyelhetõ maradványok alapján a vár egy kelet-nyugati irányú gerinc mentén, kb. 120 m hosszan helyezkedik el. Ennek nyugati végén egy kb. 4 m magas, L alakú armírozott falsarok (talán torony?) csonkja maradt meg saroktámpillérekkel. E falsaroknál 2009 áprilisában egy jelentõs falomlás történt. A falsaroktól keletre egy mélyebb fekvésû helyen téglafalazatú ciszterna található. Innen keleti irányba, majd északkeletre fordulva végig <img src="kepek/varak/var2.jpg" width="200"style="border:10px transparent solid;float:left"></img> követhetõ a kb. 2 m vastagságú várfal az északkeleti sziklasarokig. Az északi fal középsõ részétõl délre, kb. 30 méterre egy másik, kissé rézsûs falsíkú délkeleti falsarok kb. 4–5 m magas jó állagú fala található. Az északi faltól északra, kb. 15 méterrel lejjebb egy mesterségesen kialakított terasz és annak pereme figyelhetõ meg, amely mintegy alsóvárat képez. Ide az északi fal jelentõs omladéka zúdult le; köztük volt egy íves homokkõbõl faragott ívelt hasábos keretkõ, amely talán egy kapu része lehetett. Alsóvár létére utalhat az is, hogy a várba eredetileg felvezetõ út – amely még most is felismerhetõ – a hegy délnyugati aljából a hegyoldalban észak felé haladva észak-északkeleten érhette el az említett teraszt. A két középkori vár közötti nyeregben egy L alakú, ismeretlen korú és rendeltetésû kõfalú épületrom is található, amely a várakhoz hasonlóan a jövõ kutatását képezi. <br><br><br> <p align="center"><a href="#1ee">Vissza az oldal tetejére!</a></p> </div> </div> <div class="olda_1" name="10a"id="10a"style="position:absolute; display:none; top:90px;right:20px;width:765px;height:2700px;"> </div> <div class="olda_1 " name="11a"id="11a"style="position:absolute;display:none; top:90px;right:20px;width:765px;height:740px;"> <div style="padding:28px;border-radius:0;box-shadow:none"> <p class="cim_2">Barátaink</p> <br><br> <table cellspacing="15" border="0" > <tr > <td ><a href="http://automotor2.ingyenweb.hu/"target="new"><img border="0" src="kepek/baratok/barat1.jpg" width="150px"></img></a></td> <td> <a href="http://zemplentura.ingyenweb.hu/"target="new"><img border="0"src="kepek/baratok/zemp.png" width="150px"></img></a></td> <td> <a href="http://ostbau.hu/"target="new"><img border="0"src="kepek/baratok/ostbau_kft.jpg" width="130px"></img></a></td> <td> <a href="http://zemplentura.ingyenweb.hu/keret.cgi?/sorsolas/sorsolas.html"target="new"><img border="0"src="kepek/baratok/lotto.png" width="150px"></img></a></td> <td></td> <td></td> </tr> </table> </div> </div> <div class="olda_1 "name="12a"id="12a"style="position:absolute; background-repeat:no-repeat;background-position:center;background-image:url('kepek/hatter/szarvas1.png');display:true; top:90px;right:20px;width:765px;height:740px;"><br> <p align="center"> <img src="kepek/hatter/erdofohasza.png" width="700" border="0" alt="Az erdõ fohásza"></p> </div>  </div>  <div id="lab" style="border-bottom-left-radius:0px; border-bottom-right-radius:0px;position:absolute;top:1145px;background-image:url('kepek/hatter/fu2.png');width:1024px;height:200px"> </div> <div id="lab2" style="border-top-left-radius:0px; border-top-right-radius:0px;position:absolute;top:1345px;width:1024px;height:50px;background-color:#003333 "><br> <p style="text-align:center;font-size:8pt;" ><span style="background-color:#009999;"> © <a href="mailto:bukktura@freemail.hu?subject=Hello"">Copyright 2012, by neuro  </a></span> </p>  <p align="center"> <table align="center"> <tr> <td>Látogatók száma :</td> <td><img alt="Website counter" hspace="0" vspace="0" border="0" src="http://countercollection.net/5900692-7CE8FEC9BCEB1DD151EB9A0881FCB270/counter.img?theme=3&digits=7&siteId=6"/></td> <td><script type="text/javascript" src="http://s100.myonlineusers.com/show.php?id=1368624079123318&counter=3"></script> </td> <td> <a href="http://www.googlepr.hu" target="_blank"><img src="http://pagerank.googlepr.hu/s5b" border="0" alt="PageRank ikon ingyen" title="PageRank ikon ingyen" /></a>  <a href="http://semafor.ininet.hu/" target="new"> <img title="SEMAFOR Autósiskola"alt="SEMAFOR autó" width="120px"src="kepek/baratok/semafor.jpg"></img> </a>  </td> </tr> </table> </p>  </div> </div> </body> <br>Partneroldalak: <br> <a href="http://domain.domainshop.hu/domain.html" alt="tárhely domainregisztráció">Domain regisztráció tár és szerverszolgáltatások: domain domainnév tárhely e-mail, imap, pop3</a><br> <a href="http://www.webtar.hu" alt="tárhely donainregisztráció">www.webtar.hu</a><br> <a href="http://www.micropay.hu" alt="micropay">www.micropay.hu</a><br> <a href="http://www.ingyenweb.hu" alt="ingyenweb">www.ingyenweb.hu</a><br> <a href="http://www.videok.hu" alt="Videók">www.videok.hu</a><br> <a href="http://www.xn--antikvrium-x4a.hu" alt="Antikvárium">www.antikvárium.hu</a><br> <a href="http://www.ftpdir.hu" alt="ftpdir">www.ftpdir.hu</a><br> <a href="http://xn--fotk-sqa.hu" alt="fotók">www.fotók.hu</a><br> <a href="http://www.randi.hu" alt="Randi">www.randi.hu</a><br> <a href="http://www.licit.hu" alt="Licit">www.licit.hu</a><br> <a href="http://www.napivicc.hu" alt="vicc">www.napivicc.hu</a><br> <a href="http://www.gyertyalang.hu" alt="gyertyagyújtás">www.gyertyalang.hu</a><br> <a href="http://www.xn--helyesrs-fza2j.hu" alt="helyesírás.hu">www.helyesírás.hu</a><br> <a href="http://domain.webtar.hu/domain.html" alt="Domain regiszráció és tárhely">Domain regisztráció</a><br>